Van az úgy, hogy az ember besokall. Ki ettől, ki attól. Én legtöbbször attól szoktam, ha valamivel lépten-nyomon traktálnak, amivel nem tudok azonosulni. Nos, ilyen ez a vegánság dolog is, amivel tulajdonképpen nem lenne sok bajom, de attól, hogy állandóan az orrom alá tolják, mégis egyre jobban kezd ellenszenvet kiváltani belőlem az egész látásmód. Egyszerűen azért, mert túl sok az elszánt, erőszakos követője és ezért már most az elején elnézést kérek, de általánosítani fogok.
Nem nagyon szokott érdekelni, hogy ki mit eszik és hogy miért. Viszont azt látom, hogy sokaknál már-már életcél, hogy megmondják, másnak mit kéne ennie. A vegánoknál leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy bármit, csak állati eredetűt nem. A miért meg hol ez, hol az. Van, hogy az, mert szegény állatokat ne bántsuk. Van, hogy az, mert az egész emberiség évezredek óta át van verve és rosszul táplálkozik. És aztán van, hogy az, mert ezzel megmentjük a világot. (Van még egy ok, mégpedig a vallás, amit tiszteletben tartok és a mostani kérdéskörön amúgy is kívül esik, így ezzel a továbbiakban nem is foglalkozom.)
Szegény állatok
A szegény állatos indoklást elfogadom, még ha számomra kicsit furcsa is. Vannak olyanok, akik szívükön viselik egy tyúk lelki világát is, még akkor is, ha tudván tudják, hogy az a tyúk nem létezne, ha mi emberek nem lennénk. Ez persze egyáltalán nem ad felhatalmazást arra, hogy bármit megtehetünk az állatainkkal, sőt duplán felelősek vagyunk értük. Ha engem kérdez valaki, egy macska lakásban tartása is simán felér egy kiadós állatkínzással. Azt viszont már nehezen tolerálom, hogy minderre ki tudja honnan származó, megbotránkoztató, elborzasztó, hatásvadász videókkal próbálnak rávilágítani, például minket, tejivó szörnyetegeket.
Biztosan sokan láttátok azt a videót, amin egy szegény kis borjút épp, hogy megszületett, elrángatnak az anyja mellől, vonszolják, rugdossák, talán még vér is folyik. Ki, hol, kikről, és miért csinálta ezt a videót? És egyáltalán, miért gondolja bárki is azt, hogy ez mindennapos rutin? Merem állítani, hogy nem az. Már csak azért sem, mert az állatok tartásáról jogszabály rendelkezik, ahogy az állatkínzás is büntetendő. De főként azért sem hiszem, hogy ez így lenne, mert egy dél-alföldi, pár száz tehenet számláló tehenészetbe tett korábbi látogatásom során elbeszélgettem egy idősödő tehenésszel, aki bár egyszerű ember volt, mégis látszott rajta, hogy ő a tehenekkel kel és fekszik, velük érez – kötve hiszem, hogy valaha rugdosta volna a rábízott állatokat. Jóérzésű ember ilyet nem tesz.
Át vagyunk verve
Még mielőtt a kedvenc részemhez érnénk, nézzük meg ezt a rosszul táplálkozunk dolgot is. Önmagában egy minimum megkérdőjelezhető feltevés ez, de minthogy nem vagyok sem orvos, sem dietetikus, nem bocsátkoznék ennek bővebb kifejtésébe. Maradnék egy nagyon egyszerű okfejtésnél, amit már általános iskola ötödikben megtanultam biológia órán, mégpedig annál, hogy az ember mindenevő. Erre megdönthetetlen bizonyíték a fogazatunk. Van kérdés?
Mondják a vegánok, hogy nincs szükségünk húsra, nincs szükségünk tejre, a bennük lévő számunkra nélkülözhetetlen tápanyagok nagy részét pótolni, ismétlem pótolni lehet növényi eredetű ételekkel. A többit meg gondolom táplálék kiegészítőkkel, vitaminkészítményekkel. Ez már megint egy érzékeny kérdéskört vet fel, de ezt is hagyjuk most. Engem sokkal jobban érdekelnek a növények, és legfőképp a mennyiségük, amik pótolhatják a kiesett tápanyagokat.
A világ megmentői
Ezzel elértünk a kedvenc részemhez, a manapság oly hangzatos „mentsük meg a világot, legyünk vegánok” frázishoz. A legtöbb esetben itt is csak forrás és tudományos igény nélküli számokkal, megállapításokkal dobálóznak az életstílus hű követői és terjesztői, hogy mennyivel rosszabb hatással van a Földre az állattenyésztés, mint a növénytermesztés. Ám ezek a számok inkább bosszantóak, mint meggyőzőek, minthogy ezekről sem tudni honnan jöttek. Kicsit viszont utána kutakodva rátaláltam egy ENSZ jelentésre, még 2010-ből, melyben fellelhető egy következtetés, miszerint kevesebb állati származékot kellene fogyasztanunk. Számok is szerepelnek benne, melyek, vagy legalábbis hasonlók, jó pár vegánbarát oldalon is előfordulnak – kisebb csavarintással.
Az ENSZ jelentésben ez olvasható:
„A mezőgazdaság a globális vízfogyasztás döbbenetesen magas 70 százalékáért, a teljes földhasználat 38 százalékáért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 14 százalékáért felelős.”
Ezzel szemben az említett oldalakon már máshogy szerepel ez a mondat:
„A mezőgazdaság, különösképp a hús- és tejipar, a globális vízfogyasztás döbbenetesen magas 70 százalékáért, a teljes földhasználat 38 százalékáért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 19 százalékáért felelős.”
Kis különbségek ugyan, de igencsak aljasok. Főleg úgy, hogy a megjelölt forrás ezekben a cikkekben rendszerint erre a linkre mutat. Ha már mindenáron szeretnénk másokat, hm, milliárdokat meggyőzni az igazunkról, legalább a hivatkozás érvényességére oda kellene figyelni.
Tény viszont, hogy az állatok tartása a mezőgazdasági területek felét elviszi. Ez tehát gyors számítás alapján a teljes földhasználat 38 százalékának a fele, tehát 19 százalék. Sok-sok, de azért ez így már nem is olyan sokkoló szám. Ebben benne vannak az állatok takarmányozására szükséges termőterületek, illetve maguk az állatok elhelyezésére, legeltetésére szánt területek is.
Tegyük fel, hogy eltávolítjuk az állatokat a mezőgazdaságból. Sok millió állat, sok millió tonna hús, még több millió liter tej és darab tojás sip-sup eltűnik. Felszabadul a mezőgazdasági területek fele. Betelepíthető emberi fogyasztásra alkalmas növényekkel. Azért megjegyzem itt csendesen, hogy az állatok maguk is emberi fogyasztás céljára legelésztek a mezőiken. No de milyen növények kerüljenek a helyükre és milyen mennyiségben, hogy érdemben 7 és fél milliárd ember számára pótolhassák a kiesett állati termékek tápanyagtartalmát?
Fehérjék, omega-3 zsírsavak, vas, cink, kalcium, D-vitamin és B12 vitamin – ezeket kéne főként pótolni, ha vegánná akarna válni az emberiség. Feltűnik egy probléma, mert a vas, a kalcium, a D-vitamin igen kis mennyiségben, vagy nehezen felszívódó formában fordul elő a növényekben, így ezekből sokkal többet kellene termelni, hogy legalább a minimális szükségleteket fedezze. A B12 vitaminra meg csak a szintetikus pótlás marad, mivel, a mai tudomány állása szerint, egy Chlorella alga nevű növényen kívül más nem tartalmazza ezt a nélkülözhetetlen vitamint. A fehérjék és omega zsírsavak már könnyebben fellelhetők a növényekben, bár igaz, hogy az esszenciális aminósavakkal némi gondunk akadhat.
Sok, nagyon sok növényt kellene megennünk, hogy mindezeket megfelelő mennyiségben pótolni tudjuk, vagy továbbra is marad a szintetikus táplálék kiegészítők szedése, ami eleve nem hangzik jól. És amit megennénk azt meg is kell termelni, ahhoz meg földterület kell. Vajon elég az a terület minderre, ami felszabadult? Erre adatot sajnos nem találtam, de szóljatok, ha létezik. Én kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Mindenesetre úgy tűnik művelés alól nem nagyon lehet kivonni az állattenyésztés nélkül sem földterületet, csak más élőlényekkel kellene betelepíteni, mint jelenleg.
Ezek a növények pedig nem mindegy, hogy milyenek. A szója az egyik slágernövény a vegánok körében, mert sok mindent tartalmaz, viszonylag nagy mennyiségben. Viszont tudni kell róla, hogy egy viszonylag igényes haszonnövényről van szó. Minthogy a monszun éghajlatról származik, pára- és vízigényes, mi több, a csapadék időbeni eloszlása sem mindegy számára és a hőmérsékletre is érzékeny (melegigényes). Ezek a feltételek nem mindenhol adottak, hazánkban is főként csak a Dunántúlon, és ott sem teljesen biztosított az állandó terméshozam. Ha tehát az állatokat kivonjuk a forgalomból, akkor a legfontosabb fehérjeforrást biztosító növényből, a szójából, behozatalra lesz szükség, ami jelentős környezeti terhelést jelez előre. Persze vannak alternatív pótló növények is, ám arányaiban kisebb fehérje tartalommal bírnak, így többre lenne szükség belőle, nagyobb területen termesztve. (Csak bírjunk ennyi zöldséget a gyomrunkba pakolni!)
És ne feledkezzünk meg egyéb divatnövényekről sem, melyek a vegán gasztronómia csúcsai. Avokádó, quiona, chiamag. Mind-mind trópusi csodanövény, melyek termesztése komoly környezeti terhelést jelent a Föld számára. Esőserdők kiirtása, helyi közösségek élelmiszerválsága, export-import, ökolábnyom. Érezhetően téves törekvés ez a világmentésére.
És akkor még nem említettük meg a kókuszt. Nagy tiltakozások közepette elértük, teljesen ésszerűen, hogy a legtöbben óvakodjunk a pálmaolajat tartalmazó termékektől, mert e növényi zsiradék kitermelése egyenes út a világkatasztrófa felé. Ugyanakkor sokan, többek közt a vegánok, előszeretettel használják a kókuszzsírt, kókuszolajat, kókuszitalt (ami ugye nem tej) alapanyaguknak sütéshez, főzéshez vagy csak nasizáshoz. Kérdem én, a kókuszpálma termesztése miatt nem aggódunk? Pedig kellene.
A kókuszpálma köztudottan a trópusi tengerparti területeket kedveli, így legnagyobb mennyiségben itt termesztik hatalmas ültetvényeken. Kiirtva ezzel a part menti mangrove mocsarakat, erdőket, ami nem csak az ottani élővilág pusztulása miatt aggályos. Napjaink csapadékhiányos állapota, az állandó aszályok nagyrészt azért alakulnak ki, mert az óceánok felől érkező nedves légtömegek nem képesek bejutni a szárazföld belsejébe, mert a part menti erdőket nagymértékben kiirtották. Az erdők hiányában a lehullott csapadék elpárolog, mert nincs, ami felhasználná, majd továbbítaná a belsőbb területek felé.
Van megoldás?
Lehetne sorolni még érveket és ellenérveket ezerszám. Azt gondolom viszont, hogy érdemes lenne az erőszakos egymásnak feszüléseket kicsit lenyugtatni és elgondolkodni. Egész biztosan nem célravezető hergelni az emberek milliárdjait, nap mint nap rájuk sütni, hogy kegyetlen állatkínzók és hogy ők taszítják a bolygónkat a pusztulásba és majd mi megmondjuk a tutit. Ez nem hogy közelítené az álláspontokat, hanem éket ver közéjük. Főleg annak tudatában, hogy a vegán életmódnak rengeteg olyan pontja van, ami tudományosan megkérdőjelezhető.
A kulcs itt is a mértékletességben rejlik. Még ha a jövő valóban a vegánizmus is lenne, akkor is ehhez az emberek rávezetése szükséges, az életmódjuk formálása, nem pedig a folytonos bűntudat ébresztése és az életük erőszakos azonnali megváltoztatása.
Szükséges, hogy rádöbbenjünk, hogy kevesebb húst kellene fogyasztanunk. A mértéktelenség, főleg a mai elkényelmesedett világban valóban fölösleges. És ha már rádöbbentünk, hogy nincs szükség annyi húsra, akkor már több lehetőség lesz az állati termékek tudatos megválasztására is. Mert míg naponta húst eszünk, addig leginkább az ár fog dönteni vásárlásunk során. De ha hetente egyszer-kétszer fogyasztjuk csupán, akkor már a minőségre is jobban odafigyelhetünk. A minőség pedig az állatok tartásán is előbb-utóbb megmutatkozik.
Mert igenis lehet emberi módon állatot tartani és boldog csirkéket nevelni. Aki járt már falun, láthatott csirkéket szaladgálni az út szélén. Nem hiszem, hogy nekik különösebb okuk lenne a siránkozásra. Aki már beszélt falusi gazdával, akinek tehenei vannak, az tudja, hogy náluk pár hétig nem az ember issza a Böske tejét, mert az addig a bocié. Ennyi a titok. Kis- és őstermelők, helyi és házi termékek, szezonális áruk. És ha van rá lehetőségünk, kertünk, esetleg egy parcella egy közösségi kertben, akkor magunk is megtermelhetjük a földi jókat, zöldségeket, állatokat és ezzel már valóban tettünk egy lépést a világ megmentése felé.