Bárcsak lenne a gyümölcsöknek héja, hogy ne kelljen őket becsomagolni. Ja, hogy van? Tényleg! Akkor meg árulja már el nekem valaki, miért van az, hogy az óriási hulladékcsökkentési meg műanyagellenes harc kellős közepén, lassan már a mákot is szemenként csomagolva árulják az áruházláncok.
Naponta olvashatunk dicsőséges sajtóközleményeket, hogy a társadalmi felelősségvállalás és a világmegmentés jegyében XY áruház beszünteti az egyszer használatos nejlonszatyrok használatát, meg a szívószálak árusítását, egy szebb, műanyagba fulladás nélküli jövő érdekében. Jön az éljenzés, tapsvihar, miegymás, a követendő példa piedesztálra emelése, és jár is nekik, dicséretes, hisz minden egyes lépés számít.
Be van csomagolva még a csomagolás is
Majd a kis vászon bevásárlószatyrommal a kezemben bemegyek ugyanezen áruházak bármelyikébe, és bődületes, totál értelmetlen, az előbbi hangzatos törekvéseikkel homlokegyenest ellentmondó műanyag csomagoláshegyekkel találom szemben magam. Tudom, hogy ez nem a piac, se nem a csomagolásmentes bolt, és hogy a termékek egy részének csomagolásáért a gyártó, és nem az áruház a felelős, de komolyan 50 gramm műanyagba kell csomagolni 50 gramm csilit? Na meg persze a hagymát, a banánt, a paradicsomot, a krumplit, a brokkolit, a salátát, a káposztát és gyakorlatilag mindent.
A vicc az, hogy a kérdésre az áruház maga is megadja a választ, ugyanis minden egyesével műanyag tálcára helyezett, műanyag fóliába bugyolált, műanyag hálóba vagy zacskóba porciózott zöldség és gyümölcs mellett ott figyel pontosan ugyanaz a termék, teljesen csupaszon, mentesen bárminemű csomagolástól.
Tehát ezek a műanyag csomagolások teljes mértékig elhagyhatóak lennének, bár nem hiszem, hogy ez bárki számára is új információ lenne. Na de akkor mégis minek vannak a terméken? Lehet, hogy a válasz nem fog tetszeni, de ha az áruházakat és a gyártókat felelősségre vonjuk a tetteikért, a saját felelősségünket sem árt megvizsgálni, ugyanis annak a bizonyos csomagolásnak a nagy részét mi hívjuk életre.
Persze ezen lehet vitatkozni a világ végezetéig, hiszen tipikusan a “mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás” esete, de ezeknek a műanyag retteneteknek legtöbb esetben egyetlen funkciója van, a vevő elcsábítása és az igényeinek kiszolgálása. A termékek csomagolása ugyan nem agysebészet, de a funkcionalitásnál jóval több, sőt sok esetben köze sincs ahhoz. Milliárdos, jól megtervezett, pszichológiai- és piackutatásokra épülő biznisz a márkázás, az egyedivé tétel, az akciózás és az előre porciózás, és ezt mi, kedves vevők generáljuk.
Lehet petíciókat írni, ahogy azt Angliában és Ausztráliában már meg is tették, amiben civil szervezetek követelik az áruházláncoktól a friss termékek felesleges csomagolásának felszámolását, és mindenkit arra buzdítanak, hogy csatlakozzon egy virtuális aláírással a jó ügyhöz. Csakhogy aláírhatunk mi a világon bármit, amíg közben a boltban a csomagolt banánt, krumplit és salátamixet választjuk, mert a kilós csomagolás olcsóbb, a biocímkétől azt hisszük zöldek vagyunk, az előre porciózott meg megoldja helyettünk rohanó életünk problémáit.
Ugyanis pontosan azért vannak úgy csomagolva a friss áruk ahogy, mert a vásárlói szokásaink azt mutatják, hogy ez nekünk bejön, szóval ideje vállalni érte a felelősséget. Nézzük miről van szó.
Nem kell ennyi, de akciós, legfeljebb majd kidobom
Az akció felirat olyan az ember számára, mint a vörös posztó a bikáknak. A különböző Black Fridayek, Glamour napok, Boxing Day Sales-ek és egyebek tökéletesen bebizonyították, hogy simán agyontapossuk egymást egy leárazott árucikkért. Nincs ez másként az élelmiszer boltban sem. Ha valamire rá van írva, hogy kedvezményes ár, az kell.
A zöldségek és gyümölcsök esetében ennek a leggyakoribb formája a nagy kiszerelés. Ha megveszel egy kiló előrecsomagolt répát, az olcsóbb, mintha csak három darabot vennél belőle. Persze lehet, hogy nincs szükséged egy kilónyira, de kit érdekel, hisz így olcsóbb, és már landolt is a kosaradban a műanyagba zsákolt zöldség, majd a kukádban az, ami rád fonnyadt.
Minél kisebb annál jobb, befér a táskámba
Ennek pont az ellenkezőjére apellál és érdekes módon mégis tökéletesen működik, a minél kevesebb annál vonzóbb trükk. Kimérhetnél magadnak féláron bármennyi mogyorót, mandulát, aszalt szilvát vagy épp mazsolát, mert ellentétben a kiló répával ezek sokáig elállnak, de a 40 grammonként kiszerelt, legalább dupla annyiba kerülő, előre kiporciózott sós mogyoró, vagy diákcsemege mégis jobban tetszik, mert azt csak úgy bedobhatod a táskádba, igaz a csomagolás is nagyjából annyit nyom, mint az egész adag nasi.
Ha megveszel egyet magadnak a hét miden napjára, mert ez ment meg az éhhaláltól a dugóban ülve, két meeting között, akkor vettél 7×40, vagyis 280 gramm mogyit, na meg hét darab műanyag zacskót, aminek az árából vehettél volna több, mint egy kilót egyetlen zacskóban, csak az nem olyan kényelmes.
A biofelirat láthatatlanná teszi a műanyag csomagolást
Ez a kedvencem. Az bio imageépítés. Szerintem van a bio és a divatbio, a kettőt nem a belbecs, hanem a külcsín különbözteti meg egymástól, valamint az életérzés amit kínálnak. Előbbit megtermelheted akár te magad is otthon, vagy megveheted a szomszéd nénitől a helyi piacon, és egészségeset, vegyszermenteset és természetbarátat kínál számodra.
A divatbio bár szintén vegyszermentes, a hangsúlyt a különlegességre, a nem mindenki számára elérhetőségre, a divatosságra helyezi. A divatbio a zöldségek felső kategóriájába sorolja magát, és akár egy prémium márka, nem kíván keveredni az olcsóbb, mindenki számára elérhető tucattermékekkel.
Ez már a boltbeli pozicionálással kezdődik, hiszen amíg az öt különböző alma jól megfér egymás mellett, a bioalma egy másik részlegen figyel, a többi biotermék társaságában. Na és természetesen agyoncsomagolva műanyaggal, hiszen rá kell tenni a hatalmas biofeliratot, valamint meg kell óvni még a széltől is, na meg persze attól, hogy összetévesszék a halandó zöldségekkel őket. Így lesz egyesével becsomagolva a biopadlizsán és brokkoli, bezacskózva a banán, a fokhagyma és a paprika, és szó szerint minden, ami bio.
Senki ne értse félre, a biozöldségek és gyümölcsök lényege abban rejlik, hogy vegyszermentesen termesztik őket, és ez jó, de számomra nem fér bele, hogy a divatbio zöldségéféléket mindeközben töménytelen műanyagba bugyolálják, mint valami drágakövet, ami legalább annyira környezetszennyező és egészségtelen, mint vegyszereket használni.
Kényelmes, jól pakolható, nehogy már még szedegetnem kelljen
Négy alma egy műanyag tálcán, fóliával körbetekerve, vagy ugyanez a négy alma szabadon a kosaradba téve, vagy esetleg egy papírzacskóba pakolva. Mondanám, hogy az elsőt senki sem választaná, de hidd el, akkor már rég nem csomagolnák így őket.
A vevők szívesen veszik meg, a praktikusságot kínáló, jól pakolható, külön zacskózást, mérést és címkézgetést nem igénylő termékeket. Egyszerűen mert kényelmes, és ezt a gyártó jól tudja, szóval ne fogd másra.
Nekem nincs időm zöldséget aprítani, meg narancsot hámozni
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a mi igényink generálják a rengeteg csomagolást, mint az előre felaprított saláták, a felkockázott friss gyümölcsök, a megpucolt zöldségrudacskák, és a számtalan előre elkészített, “útközben is megeheted” élelmiszer. Veszel 200 gramm salátát ami be van csomagolva egy műanyag zacskóba, amin belül van még egy műanyag zacskónyi öntet, és persze még egy harmadik is a magoknak. Szó szerint több benne a műanyag, mint az étel. Arról nem is beszélve, hogy mivel ezek a termékek meg lettek mosva és fel lettek vágva, sokkal gyorsabban romlanak, így rengeteg a boltok polcairól egyenesen a szemétben landol.
Csakhogy az áruházak és a gyártók nem tesznek mást, mint időt árulnak számunkra, és mi nagyon bizik vagyunk, így szívesen fizetünk azért az időért, amit az elkészítéssel megspórolhatunk, amit aztán zöldségszeletelés és uzsonnakészítés helyett virtuális petíciók aláírásával tölthetünk, a sok felesleges csomagolás betiltásáért.
Egy szó, mint száz, a bio jó, a petíció jó, de a legjobb, ha nem veszel meg feleslegesen becsomagolt zöldségeket és gyümölcsöket, hanem ha teheted kimész értük a piacra, az áruházban pedig kiméred őket, annyit veszel amennyire valóban szükséged van, és otthon megmosod, felaprítod és porciózod őket te magad, mert a saját szokásaid megváltoztatásával kezdődik a globális változás.
