Múltkori cikkünkben arról számoltunk be, hogy csupán urban legend a belvárosi plébániatemplom arrébb helyezése. De már annak a cikknek a végén is említettem, hogy vannak valójában eltolt épületek, ezekből szemezgetünk most. Kezdjük néhány magyar példával.
A már említett krisztinavárosi templom copf stílusban épült a XVIII. században. Kezeket fel, aki tudta, hogy Széchenyi István és Semmelweis Ignác itt tartotta az esküvőjét! Nyugi, én sem. Az 1940-es években úgy bővítették ki a templomot a hiányzó kereszthajóval, hogy a hatalmas méretű főoltárt egyszerűen hátrébb húzták, majd ezt követően síneken odébb tolták a 720 000 kg-os szentély falait is. Mindezt kézi erővel, amelyet itt nézhetsz meg, gyorsított felvételeken.
Időben megelőzte a krisztinavárosi templom oltárának arrébb helyezését, mintegy körülbelül 10 évvel a dunapataji templom bővítése. Ezt úgy oldották meg, hogy a szentélyrészt leválasztották, majd arrébb húzták zirka 10 méterrel, ahol felfalazták és a tetejére biggyesztettek egy kupolát. Mindez Möller Károly építész javaslatára történt.
De miért is fordulhat meg ilyen az ember fejében? Miért helyeznek át épületeket, építményeket?
Sok oka lehet, miért is lehet vagy éppenséggel kell áthelyezni ezeket: a magánérdek, műemlékvédelmi, városfejlesztési, környezeti, gazdasági vagy katonai érdek. Ha csak egy picit odébb viszik, akkor sínpályán odébb csúsztatják, ha pedig messzebbre, akkor görgős síkplatós teherjárművet használnak. És vagy szétszerelik vagy nem. Bevett szokások szerint, igazából nem tudom, még sosem vettem részt épület-áthelyezésben. De egy biztos: nagyon izgalmas lehet minden egyes perc az előkészülettől az áthelyezésen át a végleges új helyre illesztésig.
Helyeztek már át a nagyvilágban épületeket, illetve diadalíveket, szobrokat meg miegymást.
Tudtad-e?
A Marble Arch a XIX. század első felében a római Constantinus diadalív mintájára készült, tervezője John Nash. Akkor a Mall végén állt, mint a Buckingham-palota bejárata.
Marble Arch (fotó forrása: wikimedia, Stephen McKay)
A Marble Arch diadalívet 1851-ben költöztették mai helyére, méghozzá az Oxford Street, a Park Lane és az Edgware Road találkozásához. Áthelyezését a tervezője csúfos vereségként, száműzetésként élte meg, mert az új és egyben jelenlegi helye korábban a nyilvános kivégzések helyszíne volt. Városi legenda szerint az áthelyezése azért volt indokolt, mert keskenynek bizonyult a királynő hintójához képest. Ez a kedvenc sztorim.:D Csak a királyi család és a királyi lovas tüzérség tagjai haladhatnak át alatta.
A leghíresebb áttelepítések közé sorolom – de lehet csak a koromból adódóan – az Abu Szimbel templomok megmentését. A II. asszuáni gát építésének tervei (1950-as évek) fenyegette mindkét templomot – amelyek azóta, 1979-ben lettek az UNESCO Világörökség részei -, ugyanis a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzasztott vizének szintje alá kerültek volna. Az áthelyezéshez az UNESCO nemzetközi összefogást indítványozott a világban 1960-ban. Így sok terv született a templomok megmentése érdekében, amelyek közül a befutó svéd alapján 1963 és 1968 között szétbontották a templomokat – szétvágták sziklatömböstül, mindenestül – és 64 méterrel magasabban újra felépítették őket az Abu Szimbel-i fennsíkon. Tehát már egyik sem áll az eredeti helyén. 1968-ban a műemlékek sikeres áthelyezését ünnepelték, majd 1971-ben a gát átadásakor az akkori elnök így emlékezett vissza a nagyszerű összefogásra: „A népek csodákra képesek, ha egy jó cél érdekében együttműködnek.”
Időszámítunk előtt 13. században II. Ramszesz fáraó parancsára épültek. Egy nagy templomból és egy kis templomból áll. A nagy templom Ramszesz nagyságát jelképezte, az ő idejében hivatalosan elfogadott főisteneknek szentelték. A kis templomot pedig Hathor istennőnek szentelték, aki Nofertari, Ramszesz felesége alakjában jelenik meg.
II. Ramszesz gránitszobra is költözött
Először egy kőfejtőből, az ősi Memphiszbe (ma Mit Rahina), aztán az 50-es években Kairóba. Kairóból pedig a gízai piramisok mellé. Ramszesz fáraó 3200 éves gigantikus gránitszobra a maga 12 méterével és 83 tonnájával két kilométert utazott jó vastagon bebugyolálva és védve egy forgalmas kairói térről a gizai piramisok közelébe. Na és miért? A súlyos környezetszennyeszés és a felújítás miatt. Körülbelül fél évszázaddal azelőtt költöztették be Kairóba a szobrot, majd újfent az áthelyezést fontolgatták, ugyanis a város teljesen körbenőtte. Tíz éves latolgatás után a szobor áthelyezése a megvalósítás mezejére lépett, mert a forgalmas téren a rengeteg autó, a közlekedés által termelt szmog és rezgés károsította a fáraó igencsak nagyméretű gránitszobrát. 2006-ban restaurálták a piramisok melletti restaurátorműhelyben.
Idén újra költöznie kellett Ramszesz fáraónak, a gízai pirosamisok mellől, ezennel 400 méterrel arrébb, az épülő Nagymúzeum elé. – írja a travelo januári cikkében.
A költöztetésről szóló képriportot pedig megnézheted itt.
kiemelt kép forrása: wikimedia, Przemyslaw “Blueshade” Idzkiewicz. October 2004.
