Vírusvideó. Nagy valószínűséggel te is láttál már ilyet. Nagyjából annyit tesz, hogy a videó úgy terjed a világhálón, akár egy vírus. Rövid idő alatt bejárja az egész Földet. Múlt héten mi is megosztottunk egyet, ami az élelmiszeripar borzalmaival riogatta a népet. Már akkor is felhívtuk rá a figyelmet, hogy a videó nagy része nem volt eddig sem titok. Most viszont nézzük meg még egyszer a videót, aztán szedjük ízekre, mint Floki a lábtörlőt!
Az alma és a héja
A videó rögtön egy drámai jelenettel indul: Hófehérke beleharap a mérgezett almába, majd holtan esik össze. Nagyon hatásos. Aztán egy gyönyörű almát látunk, amit leöntenek vízzel és valamilyen misztikus fehéres színű anyag (ami természetesen minden bizonnyal rákkeltő) elkezd leolvadni róla. Nos, egyébként nagyon helyesen leírják, hogy vannak olyan árusítók, akik az eladásra szánt almát viasszal vonják be, hogy fényes és tovább eltartható legyen. Azt is leírják, hogy ezt a viaszt langyos vízzel le lehet mosni. Tulajdonképpen arról nem esik szó, hogy ez a réteg káros lenne, de a felvezetés miatt mégis az az érzésünk támad, hogy ez az anyag biztosan káros.
Hogy pontosan milyen az a viasz, amit rátesznek, nem tudom én sem, de nyilván megmosom a bolti dolgokat, mielőtt megenném. Nemcsak azért, mert ki tudja mit raktak rá, hanem azért mert ki tudja, hogyan szállították, hányan fogták meg stb. Szóval mossuk meg és kész, nem kell betojni. Egyébként az almákon természetes módon is van viasz (sőt kb. minden gyümölcsön). A természetes viasztól az égvilágon semmi bajunk nem lesz, nyugodtan meg lehet enni.
Színes üdítők
A következő „kísérletben” egy népszerű (ha jól látom narancs ízű) üdítőitalban kevergetnek egy „fehér szalvétát”, amire átvándorol a narancsszín. A konklúzió: az üdítő tele van színezékkel és vegyi anyagokkal. Nem tudom ki, hogy van vele, de engem annyira nem lep meg ez az információ. Az lepne meg, ha nem lenne benne. Az, hogy a szalvéta (amiről azt sem tudjuk, hogy milyen anyagból készült vagy hogy mennyi ideig ázott) felveszi a színt, nem tudom, mit bizonyít. Ha már a színezékeknél tartunk, ezekből is léteznek természetes eredetűek. Gondoljunk csak a céklára, természetes módon színezett, mégis mindent megfog. Szóval önmagában a színezék még nem ördögtől való, persze nem árt odafigyelni.
Műanyag muffin
Na nálam ez a rész verte ki a biztosítékot (először, aztán még két-három másik dolog is). Annyit látunk, hogy egy hölgy csap alatt egy szűrőben „elmos” egy muffint és valami marad a szűrőben. Aztán jönnek a kérdések: „Mi ez?” „Szintetikus rost?”. Na ezt sosem tudjuk meg ez alapján a videó alapján. De nekem lenne még kérdésem: honnan van a muffin? Házi vagy bolti? Ez sem derül ki a videóból. Lehet, hogy ők sütötték és raktak bele valamit, nem? Ezt sem zárhatjuk ki. De ha nem, akkor is kérdés, hogy ki a gyártó? Semmi sem bizonyítja azt sem, hogy a világ összes muffinjában van ilyen. És ha van is valami, még nem magától értetődő, hogy műanyag és az sem, hogy káros.
Lehet, hogy egyszerű zselatin vagy tudom is én. Azt sem tudom, hogy létezik-e olyan, hogy szintetikus rost, de azt tudom, hogy a természetes eredetű rostokból is több fajta létezik. Vannak olyanok, amelyek vízben nem oldódnak, mégis természetesek. Ezeket nem tudjuk megemészteni, csak áthaladnak az emésztőrendszerünkön és pont ebben rejlik jótékony hatásuk is. Segítik az emésztést, eltelítenek és kalóriát sem tartalmaznak, semmi ördögi nincs bennük. Tehát valamilyen természetes rost is maradhatott a szűrőben a mosás után. Én csak annyit szeretnék ezzel mondani, hogy itt aztán rengeteg nyitott kérdés maradt és nagyon is megkérdőjelezhető már önmagában a téma is. Ez inkább hatásvadászat, mint őszinte aggódás az emberiség jólléte iránt.
Majonéz és keményítő
Ha nem lett volna elég misztikus a sütimosás, akkor máris itt van a következő gyöngyszem: majonéz jóddal történő kevergetése. Én tényleg nem értek a kémiához, de egy biztos, hogy ebben a videóban semmi sem biztos. Két (feltételezem különböző) majonézt nyomtak ki egy-egy tányérba, majd jódot öntöttek hozzá. Az egyik oldalra annyi van írva, hogy „keményítő be” a másik oldalra, hogy „keményítő ki”. Őszintén mondom, nem tudom, ez mit akar jelenteni. Az egyikben van keményítő, a másikban pedig nincs? A jód miatt az egyik – a keményítős – majonéz színe lilára vált, a másik sárgás barna lesz. Na és? Majd közli a videó, hogy a lila káros a másik nem. Kérem? Valamiről lemaradtam? Hogyan jutottunk erre a következtetésre? Keményítő tudtommal nagyon sok élelmiszerben természetesen fordul elő. Vegyük például a jó öreg krumplit, az aztán a keményítőbomba. Mégis megesszük. Ennél a kísérletnél én elvesztem. Várjuk a szakemberek jelentkezését és magyarázatát!
A méz genetikus memóriája
Ezt még leírnom is nehéz volt. Te jó ég. A következő tesztben hamis mézet és igazi mézet hasonlít össze a szerző. Mindkettőre hideg vizet önt, majd körkörösen mozgatni kezdi a tálat. Azt írja a hamis mézet cukorsziruppal keverik össze. Ilyenről hallottunk már, nem újdonság. Amúgy a cukorszirup nem feltétlenül káros, csak éppen átverés, ha az ember mézet akar venni.
Na de az kérem, hogy a vízben lögybölés hatására méhkasra emlékeztető hatszög alakok rajzolódnak ki és ezt képes valaki a méz genetikus memóriájának hívni, az vérlázító borzadalom. Olyan sokkot kaptam ennél a pontnál, a vérnyomásom egyből az egekbe szökött. A genetika magyarul örökléstan, az öröklés tudománya. A genetikai információkat a kromoszómák tartalmazzák, amik pedig DNS-ben vannak kódolva. Nagyon leegyszerűsítve az élőlények ezek segítségével örökítik át tulajdonságaikat. Hangsúlyozom, élőlények. A méz nem annyira élt, mikor utoljára néztem. A genetika szuper bonyolult, és nagyon fontos tudomány, ezért ha nem értünk hozzá, akkor inkább ne beszéljünk baromságot, és ne higgyünk el minden butaságot sem. (Ez igaz minden más tudományra is.)
Margarin vs. vaj
Na, ebbe a vitába nem megyek bele. Ebben soha senki nem ért egyet. Azt azonban nagyon remélem, hogy senki sem ez alapján a klip alapján fogja eldönteni, hogy nem eszik többé margarint. Azt egyébként helyesen írják, hogy a vaj bizony tejből készül, az viszont, hogy a margarin miből készül, az már nem ilyen egyértelmű. A margarin növényi eredetű zsiradék, a videó azt írja, pálmaolajból készül, ami lehet, persze, de nem minden margarin készül pálmából. Megint csak nem professzionális az ilyen általánosítás.
Szűrt üdítő
Visszatértünk a színezékekhez. Ebben a részben egy másik üdítőitalt tesztelnek. Beletöltik egy vízszűrőbe, ami szépen kiszűri belőle a színezéket meg ki tudja még mit. Ezen megint nem tudom, miért lepődünk meg. Nem túl gusztusos ez tény, és tulajdonképpen arra buzdítanak ezzel, hogy ne igyunk ilyen üdítőket, ami lássuk be, valóban nem lenne baj. Ezzel még azt is bizonyítják, hogy a vízszűrők milyen hatékonyan szűrnek ki mindent a vízből, többek között a hasznos ásványi anyagokat is.
Instant tészta
Ez a klip igazából arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire átverhetnek a gyártók a csomagolással. A videón azt látjuk, hogy egy nagy csészében egy pici adag tésztát helyeztek el. Persze kell a hely a víznek is, amivel megfőzöd, de talán ennyi nem, és valóban kicsit böki az ember csőrét, amikor az ilyen megtévesztésre fény derül.
Végül de nem utolsó sorban: a túró és a jód
Már megint ez a jód. Most már tényleg kíváncsi vagyok miért ezt használják, valaki írja meg, legyen szíves! Annyi látható, hogy két tányéron ki van készítve túró (nem látunk csomagolást és semmi magyarázatot nem kapunk, miben különböznek), majd mindkettőhöz jódot kevernek. Az egyik ismét sötét lila lesz a másik sárgás barna. Jön a szolid következtetés megint: a lila káros a másik nem. Pont. Ennyi. Nem tudom, ezzel mégis mi volt a cél? Mindenki tartson otthon jódot és locsolgassa a túrót, hogy kiderüljön, hogy káros-e? Segítsenek, de tényleg!
Hál’ istennek itt vége a videónak, tovább már nem bírtam volna. Rengeteg félinformációval, alaptalan megállapításokkal és egyedi baromságokkal lettünk gazdagabbak. Na jó, egy-két hasznos és helyes tény is volt itt-ott, de a hatásvadász köntös azokat is elrontotta.
Ezzel az írással csupán annyi volt a célom, hogy ne higgyünk el mindent, ne ugorjunk be minden béna hatásvadász bődületnek. Én sem tudok mindent, sőt… de annyi eszem van, hogy kérdezzek és megkérdőjelezzek. Csak úgy tanulhat az ember, ha kérdez. Lássunk is, ne csak nézzünk… ne álljunk be a birkák tömegébe. Ezért mi is úgy döntöttünk a Gardenistánál, hogy jobban bele kell ásnunk magunkat a témába, kedvet kaptunk megismételni a kísérleteket. Hamarosan jövünk az eredményekkel!
Nem állítom, hogy az élelmiszeripar tökéletes és soha semmilyen káros anyaggal nem találkozhatunk, mert ez nem igaz. De nem ész nélkül kell rettegni mindentől, hanem utána kell olvasni a dolgoknak, tájékozódni és nagyon fontos, hogy mindezt a megfelelő forrásból tegyük. Remélem, azt nem kell bizonygatnom, hogy az internetes vírusvideók és a világháló nagy része nem a megbízható információforrások otthona.
A képek forrása: Pixabay
A kiemelt kép forrása: Max Pixel
