A vadkereskedelem a harmadik legnagyobb illegális biznisz a fegyverek és a drogok után. Nem elég a klímaváltozás, a rengeteg természeti katasztrófa, csóró állatoknak még az emberek tudatlanságától és ignoranciájától is szenvedniük kell.

Én, mint állatimádó címeres ökör, rendkívül a szívemen viselem a világ összes állatának sorsát. De tényleg. A mosdóban lakó pókot is hónapok óta kerülgetem takarításnál, nem vinne rá a lélek, hogy megöljem. Nagyon jól elfér a sarokban. És Joe-nak hívják. Szóval nagyon felháborít, amikor egy lemészárolt orrszarvúról hallok, de nem tudok mit tenni, marad a tehetetlen düh. Ugyan mit is tehetnék én innen Magyarországról? Hogy tudnék én segíteni a borneói törpeelefántokon, meg a kínai tigriseken?

fotó: Borneói törpeelefántok, Bas Leenders, flickr

A világban több szervezet is működik, amelyek küzdenek a vadállat kereskedelem ellen és akadnak bőven nálam bátrabb egyének is, akik megtalálják a módját és egymaguk indulnak harcba. Ilyen bátor hölgy Rachel Love Nuwer is, aki gondolt egyet, beöltözött prostinak és elutazott Laoszra, hogy leleplezze egy ottani tigrisfarm bűnözőit. Na nem azt mondom, hogy mindenki vegye elő a legribisebb szettjét és irány Ázsia, csak arra próbálok rávilágítani, hogy a New York-i hölgy, megtalálta a módját annak, hogy hozzájáruljon a küzdelemhez.

Előbb kicsit a problémáról

Mióta az ember megjelent a földön, azóta vadássza az állatokat. Eleinte csak az életben maradás céljából a húsukért, bundájukért. Nem is volt probléma, szépen ment minden a maga útján, megvolt az egyensúly. Aztán feltalálták az öntözéses földművelést, szó szót követett, megjelent az állattenyésztés is idővel, így nem kellett többé vadállatokra vadászni. Igen ám, de az ember nem nyugodhat, kitalálták, hogy az állatok egyes részei varázserővel bírnak, vagy gyógyító hatásuk van vagy egyszerűen csak nagyon szépek és különlegesek, ezért KELLENEK. A lakásban jobban mutat, mint az állaton.

Hihetetlen befolyása van a vadállatok illegális kereskedelmére a főként Kínában és a Délkelet-Ázsiában élő hiedelmeknek és babonáknak. A legtöbb csodaszertől a férfi potencia növelését meg termékenységet várnak, de számtalan más „gyógyszert” készítenek a tigriscsontokból, rinocérosz szarvból, kígyóveséből vagy ki tudja még miből. De viszik az állati testrészeket csak simán trófeának, bútornak, ékszernek, kozmetikumokhoz, parfümökhöz is. Van, ahol luxuscikknek vagy különlegességnek számít a vadhús, és itt nem a vaddisznóra gondolnak. De meglepően sokan tartanak védett állatokat otthon házi kedvencként, természetesen nem valószínű, hogy a faj iránt érzett túláradó rajongás áll ennek a hátterében, sokkal inkább mint státusszimbólum tekintenek a hátsókertben fel-alá masírozó tigrisre.

A gyógyhatású állati szervek kereskedelme valóban leginkább Ázsiában népszerű, de az összes többi az egész világon jól menő biznisz. Kiakadnál, ha kiderülne valójában hány embernek* van az Egyesült Államokban, Oroszországban vagy például néhány gazdagabb arab országban egzotikus védett állata a kertjében. (* itt először azt írtam véletlenül, hogy „hány állatnak…”)

Amikor illegális állatkereskedelemről beszélünk nekem is először a tigrisek, elefántok és orrszarvúk jutnak eszembe, már csak a méretük miatt is. Valójában azonban több ezer fajról és több millió példányról beszélhetünk. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) készített egy jelentést 2016-ban ebben a témában (World Wildlife Crime Report). Ebből kiderül, hogy a vadállati alapanyagoknak csak egy része kerül a feketepiacra és sajnálatos módon a másik részük teljesen legális piacokon köt ki, annak ellenére, hogy az alapanyagok illegális forrásból származnak. Ez azért hatalmas probléma, mert így a kereslet is sokkal nagyobb, akár a feketepiac sokszorosa.

Na de hogy is volt ez a prostis akció?

Szóval ez a hölgy, Rachel Love Nuwer a National Geographic külsős munkatársa, egyedi ötlettől vezérelve elindult oknyomozni Laoszra, de kellett egy jó álca. És mi is lehetne jobb álca egy örömlánynál? Élményeit egyébként leírta egy könyvben: Poached: Inside the Dark World of Wildlife Trafficking.

Egy interjúban elmesélte, hogy egy Debbie Bank nevű, az ő szavaival élve „kitűnő vadvilág nyomozó” hölgytől tudja, hogy a Golden Triangle Economic Zone nevű alvilági paradicsomba (ahol a tigrisfarm is található) csak Kínaiak, Vietnámiak vagy Thai emberek járnak. Rajtuk kívül csak orosz és ukrán kéjhölgyek illetve hátizsákos turisták tévednek oda. Nuwer pedig úgy érezte, hogy sokkal jobb mulatság utcalánynak öltözni, mint egyszerű hátizsákos csavargónak, plusz így a ruhatárában lapuló megkérdőjelezhető darabokat is kihasználhatja. Hát nem jó fej? Kézen fogta férjét és egy barátját, hogy a sarkcsillagot megszégyenítő ragyogással járja be az alvilág egyik sötét bugyrát.

A maskara bevált, senki nem törődött velük, gond nélkül nézelődhettek a boltokban, ahol elképesztő mennyiségű elefántagyar, rinocérosz szarv és tigrisből készült termékeket kínáltak minden gátlás nélkül. Ellátogattak a már emlegetett tigris farmra is, ahol a kuncsaftok kiválaszthatják, melyik állatot kívánják elfogyasztani, amit ott helyben el is készítenek számukra, aztán szépen elfogyaszthatják a személyesen kiválasztott tigris húsát vacsorára.

Nuwer elmondása szerint borzasztó körülmények között, apró ketrecekben keringnek a tigrisek és medvék az őrület határán innen vagy már túl és várják sorsukat. A tigris farmokon elviekben csak ezért tenyésztik az állatokat, hogy utána elfogyasszák őket, eladják a testrészeiket, szerveiket, emellett viszont remek színterei ezek az illegálisan fogott vad tigrisek „tisztára mosásának” is. Az állatok tartási körülményeiről nem is beszélve.

fotó: pixabay

Hogyan küzdenek az illegális vadkereskedelem ellen?

Fontos része a probléma megoldásának a vadvilágot érintő vadászat és a helyi kereskedelem szigorú szabályozása, szankciók alkalmazása. Sok helyen léteznek már törvények, bár Kína épp az elmúlt hetekben enyhített a tigris- és orrszarvúcsontok kereskedelmét érintő szabályozásán, majd halasztotta el a hatályba léptetést a globális felháborodás miatt. Ez olyan félsiker, nem? Nem elegendő azonban az egyes elszeparált helyi piacok betiltása, hiszen mint már szóba került, a piac nem ér véget az államhatároknál, az egész Földet behálózza. Nem elég csupán a vadászatot tiltani és büntetni, ha az illegális áru csempészéséért és árulásáért az adott portéka értékének töredéke a büntetés. Senkit nem fog visszatartani egy pár száz dolláros büntetés, ha az elefántcsontot utána több tízezerért tudja eladni.

Egyelőre azonban a legnagyobb harcosok a témában a természetvédők, zoológusok, botanikusok és ökológusok, akik viszont nemigen értenek a bűnüldözéshez. Fontos lenne a pénzmozgások követése, pénzmosások felderítése ahhoz, hogy a bűnözőket kézre lehessen keríteni. Persze itt is akadnak nagykutyák, akiket ha sikerül is kivonni az egyenletből, egyből lesz tíz másik jelentkező a helyükre, akik tovább viszik az elődeik hagyatékát. Valahogy így vázolta Nuwer a helyzetet. Nem könnyű.

2017-es helyzetkép

Az ENSZ 2017-ben kiadott egy „frissítést” a 2016-os jelentéséhez, melyben némi kis előremozdulást láthatunk egyes területeken. Úgy tűnik, a sok megszorítás hoz némi eredményt a vadvilág-piacon, bár korai még kijelenteni, hogy a nemzeti és nemzetközi viszonylatban bevezetett feszesebb kontroll már érezteti a hatását, de némi fény már talán elkezdett derengeni az alagút végén.

Keserédes „előrelépés” például az elefánt vadászat terén látszik. Az elefánt-orvvadászat továbbra is leírhatatlanul és elfogadhatatlanul népszerű, de úgy tűnik csúcsát 2011-ben élte, azóta csökkenni látszik a lemészárolt elefántok száma. Egy leheletnyit már az elefántcsont piacon is észlelhető a reformok hatása. Az orrszarvúakból is kevesebbet vadásznak le Dél-Afrikában, már két egymást követő éven és az agyaruk ára is csökkent valamelyest a vietnami piacon.

Ugyanakkor a rózsafa kereskedelmet úgy fest nem sikerül visszaszorítani. A Nyugat-Afrikai rózsafa biznisz legalitásáról számos vita folyt már, melyek hatására a nemzetközi kereskedelem visszaesett, de aztán a megengedett export mennyiséget mégis megemelték. Sajnálatos módon szegény tobzoskának sincs szerencséje. A tavaly lefoglalt tobzoska-pikkely mennyisége arra utal, hogy a keresletre nem volt azonnali hatással a nemzetközi kereskedelem betiltása. Az illegális tobzoska piac pedig virágzik tovább.

Kiemelt kép forrása: Dan Benett, flickr



Címkék: