Talán kissé hatásvadásznak tűnik a cím, pedig nincs benne semmi túlzás akkor sem, ha épp nem a drogokról szól. Mert mi is a „holland hullám”, vagy más néven „The New Gardening” mozgalom? A 70-es évek Hollandiájában négy kerttervező új szemléletmóddal kezdett neki szakmai pályafutásának. (Henk Gerritsen, Rob Leopold (1942-2005), Ton ter Linden (1935) Piet Oudolf (1944)) Kezdetben külön, de később többször együtt is dolgoztak különböző projekteken, és a 90-es évektől Angliában, a századfordulótól pedig tengerentúlon is terjesztették az új divatot. Nem találták fel a spanyolviaszt, csak a következő négy szempont mentén készítették, készítik kertépítészeti, növénytelepítési terveiket:
- Négy növénycsoport – évelők, egynyáriak, díszfüvek és virághagymák – hangsúlyos használata (a klasszikus cserje cserje mellé kerttelepítés helyett). A változatos lágyszárú használat célja az volt, hogy egész évben díszítő kert jöjjön létre, hiszen véleményük szerint a növényeknek a négy évszak mindegyikében megvan a maga szépsége: a fiatal növény, amikor a földből épp kibújik, a levelek növekedése, majd a virágzás tarka színei után a termések változatos alakjai, télen pedig az elszáradt formák, textúrák, és a hó lágysága adja a kert szépségét.
- Természetes hatású növények: megidézhető a természetes növénytakaró a növények gondos válogatásával, és a természetesebb habitusú kertészeti fajták választásával. Itt jönnek képbe a díszfüvek, melyek korábban nem igazán kaptak helyet a kertépítészetben, ezekre elsőként Ton ter Linden fektetett különösen nagy hangsúlyt. Oudolf pedig saját, Hummelo-ban található kertjében (amely időszakonként látogatható kertészet is egyben) ma is folytatja a díszítő füvek gyűjtését, szelektálását.
- A kert a környezetben: különös figyelemmel fordultak a kert környezeti tulajdonságai felé, milyen a klíma, a mikroklíma, mennyi az éves csapadékmennyiség és a napsütéses órák száma, milyen a kert természetes (talajjavítástól mentes) kémhatása és szerkezete. Ezek alapján választották ki a kertbe ültethető növényfajokat, nem pedig fordítva, növényfajhoz igazították a kert állapotát. Ezek alapján a következő szabályokat tartották be:
- Tilos műtrágya vagy kémiai növényvédőszer használata
- A lehető legkisebb fenntartási igény
- A víz hatékony használata
- A kert a természet folytatása: Rétek, mezők hangulata csempészhető a kertbe, ezért lazább növénytelepítéssel dolgoznak, amit a magas valamint az alacsony növények, növénycsoportok sűrű váltakoztatásával érnek el. A növények különböző magassága így a természetben látható mesterkéletlen rétegződést, szövevényt adja vissza. Ezt segíti az, ahogy a növények spontán magvetéssel továbbszaporodnak, egyes füvek tarackokkal terjednek, és így a növények lassanként gyakorlatilag spontán megváltoztathatják a kiültetési rendszert.
A tájépítész szakmában a ma is aktív Piet Oudolf-ot szokás emlegetni, ha a „holland hullám”-nak megfelelő növénytelepítést szeretnénk, szóval tudod, olyan Oudolf-osat 🙂
A galériában bemutatjuk a „holland hullám” jellemző növényeit, hamarosan pedig egy télen is díszítő növénylistával jelentkezünk. Jöhet?
Témába vágó egyéb cikkeinket erre találod.
