10 dolog, amit nem tudtál a Titkok Kertjéről

Mindenki volt egyszer Mary Lennox. Amikor annyira egyedül érzed magad a világban, hogy mindenkire haragszol, és soha többet senkivel nem akarsz még csak szóba állni se. És akkor hirtelen kinyílik előtted egy ajtó, ami valami homályos, elhagyatott vadonba vezet. Nem tudod levenni a szemedet az útról, és hiába utálod az egészet előre, mégis belépsz – és akkor szépen lassan az egész életed megváltozik. Mesebeli erdők sorozatunk mai részében a Titkok Kertjébe látogatunk.

1. Igazi mesebeli kert

Igen, most először olyan kertről mesélünk, amely a valóságban nem létezik, csak Frances Eliza Hodgson Burnett (1849-1924) brit-amerikai írónő képzeletében. A Titkok kertje (The Secret Garden – magyarul A titkos kert címen is ismert) első ízben 1910-ben, sorozatként, egy magazinban jelent meg az Egyesült Államokban, majd a következő évben könyv formájában New Yorkban és Londonban is.

Nagy vonalakban: Mary Lennox Indiában él, gazdag szülei anyagilag csúnyán elkényeztetik, érzelmileg viszont csúnyán elhanyagolják, ezért 10 éves korára undok, engedetlen hisztérika lesz belőle. Szülei halála után Angliába, nagybátyja óriási házába, a Misselthwaite Manorba kerül, ahol kezdetben mindent gyűlöl, a házat, az embereket és a házat körülvevő mocsarat is, de egy kedves cselédlány segítségével szépen lassan felfedezi a ház melletti titokzatos, kulcsra zárt kert ezer titkát és a barátságot is megtalálja.

2. A mese helyszíne: a Misselthwaite Manor fallal körülzárt kertje

A Titkok Kertje egyszerre meséli el egy család szétesésének és egy új család születésének történetét. A gazdag szimbolika együtt jár azzal, hogy a Misselthwaite Manor a valóságban nem létezik, bár azok, akik olvasták a könyvet, egészen biztosan pontosan fel tudják idézni minden szegletét…

Fikció ide vagy oda, a fallal körülvett kert azonban nagyon is létező dolog, Angliában komoly hagyományai vannak. Eredetileg nem a rejtelmesség, de még csak nem is a nagyobb biztonság végett alakult így ki (bár a portyázó vadállatoktól nyilván védte a termést) – inkább a széltől és a hidegtől óvták ily módon a növényeket. Sőt, nem egy helyen még fűtőnyílásokat is alakítottak ki a falakban (ld. a fenti képet), hogy a hirtelen hideg ellen tüzekkel védjék például a gyümölcsfákat.

3. A mese lelki szülőhazája: a Great Maytham Hall

Azért lelki, mert fizikailag semmi köze a mese helyszínéhez. Az angliai Kent megyében található birtok története sajátosan brit: az első kúriát 1720-ban építették, majd folyamatosan nőtt és szépült, mígnem eddigi utolsó magánszemély tulajdonosa el nem adta az államnak. A birtok kertje akkor élte fénykorát, amikor Frances Hodgson Burnett lakott benne, 1898 és 1907 között. Az írónő meglehetősen gyalázatos, elvadult állapotban találta a kertet, úgyhogy gyorsan rendbe hozatta, százával ültette bele a rózsákat, és egy kis alkotósarkot is kialakított benne, ahol ezekben az években könyveit, novelláit írta.

Miután a birtok az államhoz került, először vakok iskolájaként működött, de a második világháború közeledtére kiürítették. A háború aztán csúnyán elbánt a kerttel. A „Dig for Victory” kampány jegyében Francis Hodgson Burnett mesebeli rózsáit káposztára és póréhagymára cserélték, a gondosan ápolt pázsitból krumpli- és sárgarépaföld lett. Aztán egy német bomba még ennek a – ha nem is festői, de legalább hasznos – életszakasznak is véget vetett: a kúria és a kert is gazdátlanul állt 1965-ig, majd a hasonlóan „elárvult” vidéki kúriák kezelésével foglalkozó Country Houses Association vette át, és 15 lakást alakított ki benne.

4. A fiktív kert életre kel a filmvásznon

Természetesen ebből az édes-bús történetből több film is készült. Az első feldolgozást az MGM stúdió jegyzi még a nagy Hollywood fénykorából, 1949-ből. Majd 1987-ben a Hallmark tévécsatorna vitte filmre – e változat különlegessége, hogy feltűnik benne mindannyiunk későbbi szerelmetes Marc Darcy-ja, Colin Firth. Az 1993-as „nagy” mozifilmben pedig az egyik legcsodálatosabb angol színésznő, kedvenc McGalagony professzorunk, Maggie Smith alakítja Mrs. Medlockot, a házvezetőnőt. Ebben a filmben olyan pazar helyszíneken keltik életre a Misselthwaite Manort és a kertet, hogy az megér pár külön mondatot.

5. A Manor kívülről: a Fountains Hall

Szintén egy több száz éves kúriáról van szó, amelyet az egymást követő tulajdonosok – sokáig nemesi családok, ma a West Riding megyei tanács – hol otthonként, hol bírósági épületként, hol birtokközpontként használt. Ma elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel, de szállást is lehet kérni benne – és mint látszik, filmforgatási helyszínként is kibérelhető.

6. A Manor belülről: az Allerton Castle

A film belső helyszíneinek egy részét Yorkshire északi részén, Anglia egyik legelegánsabb gótikus kastélyában vették fel. A kívülről-belülről páratlan szépségű kastély magántulajdonban van, tavasztól őszig látogatható, de csak regisztráció útján, illetve esküvőkre, filmforgatásokra és egyéb rendezvényekre is igénybe vehető.

7. A Manor birtokai: a Luton Hoo

Mondanunk sem kell, hogy a Hertfordshire megyében álló kúria maga szintén vagy 500 éves, és rendkívül bonyolult életet élt, állandóan változó tulajdonosokkal. 2007-ben jelenlegi tulajdonosa, az Elite Hotels káprázatosan felújított szállodaként nyitotta meg újra.

A Luton Hoo 5 hektáros fallal körbevett kertje a 18. századból származik. A 19. században számos fűthető üvegházat építettek a kertben, amelyekben virágot és gyümölcsöt termesztettek. A kert májustól októberig napjainkban is látogatható, noha jelenleg éppen nagyszabású felújítási munkák zajlanak benne.

A Titkok Kertjén kívül egy csomó másik jó brit film is forgott itt, a Négy esküvő, egy temetéstől egy rakás James Bond-epizódig.

8. A Titkok Kertje: a Pinewood Studios

Lehet, hogy elsőre kiábrándítóan hangzik, hogy maga a Titkok Kertje sajnos egy stúdió – de nyugi, Angliában vagyunk, szóval ne valami könnyűszerkezetes szörnyűséget képzeljünk el valahol a senki földje közepén. A Pinewood Nagy-Britannia legpatinásabb filmstúdiórendszere, 40 különböző helyszínnel, köztük Európa egyik legnagyobb, víz alatti felvételekre is alkalmas medencéjével.

9. A Christian science és a kert spirituális ereje

A kissé szerencsétlen elnevezésű „Keresztény Tudomány” nevű új vallási mozgalom 1879-ben jött létre Bostonban. Egy Mary Baker G. Eddy nevű hölgy alapította, azzal a céllal, hogy „Urunk (Jézus) szavainak és tetteinek értelmében visszaállítsuk az eredeti kereszténységet és annak elveszített gyógyító képességét”. A gyógyító képességekről e helyütt nem nyilatkoznánk, különösen mert már az alapító életében élénk viták zajlottak Eddy és tanítványai között is, többen vádolták a hölgyet azzal, hogy morfinfüggőként nem állt szellemi képességei teljes birtokában. Az bizonyos, hogy gyógyító tevékenységüket többek között a természet, a növények és a kert spirituális erejére alapozták.

Frances Hodgson Burnett akkor került kapcsolatba ezzel az irányzattal, amikor idősebb fia tuberkulózisban meghalt. Az írónő teljesen összeomlott fia halálakor, elfordult addigi anglikán hitétől, és Mary Eddy új tanaiban lelt megnyugvást.

10. A kert, mint terápiás eszköz

Amikor Frances Hodgson Burnett megírta a Titkos Kertet, nagyon sok mindenen volt túl már: nehéz gyerekkor, az apja halála miatti elszegényedés és kényszerű emigráció, az amerikai újrakezdés nehéz évei, anyja halála, két sikertelen házasság, fia halála… A Maytham Hallban kialakított kis menedék és a külvilágtól elzárt kertben nyugalmat és szeretetet találó kislány történetének megírása egyértelműen terápiás jellegűek lehettek számára.

A kertterápia amúgy létező fogalom, sikeresen alkalmazzák pszichoterápia vagy egyéb rehabilitáció részeként. Mentálisan segíti a koncentrálást, az önálló problémamegoldást, a felelősségvállalást, stimulálja az érzékszerveket. Pszichésen a más élőlényekről történő gondoskodás révén javítja a szociális készségeket, a jó termés okozta sikerélmény által a hasznosság érzését, az önbizalmat, a kreativitást. A kertészkedés fizikoterápiás haszna sem elhanyagolandó: fejleszti a kis- és a nagymozgásokat és az egyensúlyérzéket.

Kedves gardenisták, ha elányátlanodtok a zajos nagyvilágban, ha elveszítitek a fonalat – csak hívjátok segítségül a természetet, irány a Titkok Kertje!

Százholdas Pagony, Rejtekadó Erdő, Tiltott Rengeteg… A kertész is volt gyerek, és vagy mert mindig is azok maradunk, vagy mert most a gyerekeinkkel újraéljük az akkori sztorikat, ezek a réges-régi, titokzatos helyszínek újra megjelentek a fejünkben. Mesebeli erdők című sorozatunkban felkeressük őket, egyiket a másik után, és csak tátjuk a szánkat attól, amit tartogatnak nekünk. Az első részben Micimackó otthonát, a Százholdas Pagonyt, a másodikban a Rejtekadó Erdőt, Rumcájsz hazáját, a harmadikban pedig Robin Hood búvóhelyét, a Sherwoodi Erdőt fedeztük fel.

(források: wikipedia, imdb.com, nationaltrust.org.uk, allertoncastle.co.uk, pinewoodgroup.com)

Címkék: