A frissen nyírt fű illata vetekszik az természet tavaszi ébredésének illatával, az eső utáni szaggal, és az összes virág illatával egyszerre, de még az orgonaillattal is. Kis szépséghiba, hogy hosszadalmas fűnyíró zúgás szükséges hozzá, de így is szeretjük, pedig amit érzünk, az bizony a lekaszabolt fűszálak segélykiáltása.
Ugyan azt gondoljuk, hogy a növényeknek nincsenek kommunikációs eszközeik, azért tudjuk hogy a mimóza képes a tanulásra, egyes fák pedig a lombkoronájukat igazítják egymáshoz. Most pedig német tudósoknak köszönhetően már azt is tudjuk, hogy a levágott fű illata egy segélykiáltás a növény részéről.
giphy.com
Kutatásaik során ugyanis egy vadon növő dohánycserje tanulmányozása közben rájöttek, hogy a zöld levelek egy különleges összetevőjű illékony anyagot tartalmaznak, aminek különleges szerepe van növény életében. Ez a green leaf volatiles, azaz GLV akkor szabadult fel a dohánylevélből, amikor azt megtámadta a dohányszender (Manduca sexta) hernyója és rágcsálni kezdte. A sérült levelekből kiszabaduló illat pedig riasztotta a közli ragadozó rovarokat, hogy helló, gyertek, segítségre van szükségem, itt vannak a kövér hernyók! És akkor azok jöttek és megették a hernyókat, így mindenki jól járt. Ez folyamat nem tudatos, az anyagot a hernyók emésztőnedvei választották ki a növényből, ami elég nagy öngól a számukra, a dohánycserje számára viszont egy profi riasztórendszernek bizonyult.
Fűnyírást közben is ugyanez történik: a fűszálak GLV kipárolgása, azaz a frissen nyírt fű illata egy segélykiáltás, hogy bántanak, gyertek és mentsetek meg a kártevőimről! A ragadozó bogarak meg ott néznek minket meg a fűnyíróinkat tehetetlenül, de ebbe ne is gondoljunk jobban bele.
Forrás: Ma Is Tanultam Valamit <3
Kiemelt kép: pexels.com
