Amíg itthon szépen lassan téli álomba merül a természet, addig a föld másik felén éppen tombol a nyár. A magyar piacok standjain is átveszi a hazai idénygyümölcsök helyét a sok narancs, banán és kivi, amiknek sajnos legtöbbször nem sok ízük van.
Mindeközben a trópusok környékén roskadoznak a kertek a déligyümülcsöktől. Vannak köztük olyanok, amiket a hazai importnak köszönhetően már mi is jól ismerünk, de olyanok is akadnak, amikről szó szerint azt sem tudjuk, hogy mi fán teremnek.
Nemrég volt szerencsém pár hetet Ausztráliában tölteni, annak is a leggazdagabb növény- és állatvilággal rendelkező államában, Queenslandben. A szigetország szubtrópusi és trópusi éghajlatú területekkel is rendelkezik, így egészen különleges növényzettel bír. Jól szemügyre is vettem, jártam esőerdőkben, botanikus kertekben, és természetesen összebarátkoztam pár tündibündi koalával és kenguruval is. Persze a kulináris élmények sem maradhattak ki, nagy élvezettel kóstoltam végig a különleges trópusi gyümölcskínálatot.
Trópusi gyümölcstál a saját kertedből
Egészen páratlan élmény, mikor reggel felkelsz, és kisétálsz a kertbe papaját, banánt vagy akár avokádót szedni, aztán az ausztrál fullánk nélküli méhek, saját kezűleg begyűjtött mézével ízesíted őket. Az a legjobb ezekben a zöldségekben és gyümölcsökben, hogy a trópusi éghajlaton szinte semmilyen törődést nem igényelnek, a rengeteg napfény és a délután érkező trópusi esők elintéznek mindent helyettünk.
Ahogy itthon is, a hazai, napon érett termés a legfinomabb, úgy ezek a gyümölcsök is teljesen más ízűek, akkor ha nem egy ládában, egy hajó mélyén érnek meg, hanem a természetes környezetükben.
Ausztráliában narancs méretű lime-okkal, óriás fürtökben csüngő banánokkal, és néha egészen ismeretlen termésekkel is találkozhatunk a hátsókertben.
Ilyen volt a paw paw gyümölcs, amiről kiderült, hogy a papaja rokona, de amíg utóbbi alakja ovális és a húsa piros, addig a paw paw gömbölyű és sárga belű. Az ízük pedig teljesen különbözik, a papaja édesebb, trópusi ízű, a paw paw pedig lágyabb, inkább banánra emlékeztető.
Orrfacsaró bűz, isteni íz
Queensland kedvező éghajlata miatt, egészen egzotikus gyümölcsök is megteremnek a térségben. Szerencsére a mi kertünkbe senki sem merte elültetni, az iszonyatos, rothadó hagyma szagára emlékeztető duriánt (Durio zibethinus), mert bár nagyon finom, rettentően büdös. Olyannyira, hogy a gyakran három kilósra is megnövő gyümölcsöket némelyik szállodába tilos bevinni a kellemetlen szaguk miatt. Mindezek ellenére nagyon finom, íze vaníliás dióbélre emlékeztető, egyes indonéz törzsek még afrodiziákumként is használják.
(kép:flickr)
Avokádósör és kávéscsésze
Imádom az avokádót, de mióta tudom, hogy Mexikóban egész erdőket irtanak ki, azért hogy ellássák a fél világot avokádóval, nem szívesen veszem már meg az exportált terméket. Szerencsémre Ausztráliában számtalan avokádófajta megterem, ilyen a Sharwil, az Edranol, a Hazzard, a Pinkerton, a Gwen, a Fuerte, a Wurtz, a Reed, a Shepard és a Hass. Utóbbi a legelterjedtebb ausztrál fajta, mely egész évben terem. A helyiek olyannyira imádják, hogy még avokádó sört is készítenek belőle, egyes kávézókban pedig kivájt avokádóhéjban szolgálják fel a kávét, így adva neki különleges aromát.
Rendhagyó formák, trópusi aromák
Én kifejezetten szeretem feldíszíteni a tányért, és úgy tálalni az ételt, hogy az ne csak ízében, de látványában is különleges élményt nyújtson. Éppen ezért nagyon megörültem, hogy a szomszédos Indonéziából származó carambola, sárkánygyümölcs és a kis szőrös rambután is sok helyen terem Ausztráliában.
(kép:wikipedia)
A carambola, vagy magyarul csillaggyümölcs imádja a queenslandi trópusi éghajlatot, ugyanis itt télen is 15 fok körül van az átlaghőmérséklet. A különleges alakú gyümölcs íze elég savanykás, de éppen ezért kifejezetten frissítően hat a nyári melegben.
(kép:pixabay)
A csodálatos, rózsaszín sárkánygyümölcs, vagy más néven pitaja, úgy néz ki, mintha mákkal szórták volna meg a fehér húsát. Érdekessége, hogy ez egy kaktusznak, mégpedig a hullámos kúszókaktusznak ( Hylocereus undatus) a termése.
(kép:pixabay)
A rambután (Nephelium lappaceum), amit hamis licsinek is hívnak, az egyik nagy kedvencem. Azon felül, hogy nagyon mókás, mert úgy néz ki, mint egy apró, piros tengerisün, igazán különleges, már már virágízű gyümölcse van.
A legtutibb diéta, a csokipuding ízű gyümölcs
Végül következzen a diétázók álma, egy gyümölcs, ami egészséges, tele van vitaminokkal, nem hizlal és akár hiszed, akár nem csokipuding íze van.
(kép:wikimedia)
Ez nem más, mint a fekete datolyaszilva (Diospyros nigra), ami egy örökzöld fa termése, és úgy néz ki, mint egy nagyobb paradicsom. Zölden teljesen ehetetlen, rettenetesen keserű, maró íze van, és fehér a húsa.
Na de amikor megérik, akkor jön a nagy varázslat. Megbarnul, megpuhul és egészen különleges, kakaós, kávés és mogyorós aromájú csokipuding íze lesz. Szóval ha a világ megfelelő pontján vagy, és szeretnél jól kinézni a bikinidben a tengerparton, akkor a csokipuding helyett nyugodtan válaszd a fekete datolyaszilvát.
(kiemelt kép:flickr)
