A Bakony legmagasabb pontjához, a 709 méter magas Kőris-hegyhez közel eső falu, Bakonybél, nem csak egy egyszerű település. Már többször is írtam róla, sűrűn járunk errefelé. Hogy mitől olyan különleges? Egyrészt, lefogadom, hogy errefelé a legmagasabb az egy főre jutó motoros fűrészek száma az országban, de az is biztos, hogy ellenállhatatlan bája, a hegyes-völgyes, sűrű erdőkkel borított vidéke még mindig semmi ahhoz a különös érzéshez, ami mindenkit átjár errefelé.
Ez egy szent hely
A hely szellemét már Szent Günther is érezte, aki 1018-ban István királyunk segítségével itt alapította meg azt a Szent Mauríciusz Monostort, amely kalandos sorsa ellenére ma újra virágzik. Günther, aki István király felesége, Gizella rokona és első ötven évében sikeres, ám tanulatlan katona volt, Magyarországra érkezését követően a bakonybéli hegyekben találta meg visszavonulásának legmegfelelőbb helyszínét. A Bakonybéltől rövid gyalogtávolságra lévő „Borostyán kőre” épített remetelakot magának, és ezzel kezdetét vette a bakonybéli remeteség története.
Szent Gellért, a helyi remete-celeb
Innentől kezdve a helyi remeteség kápolnájával és az újonnan alapított monostor igazi szellemi központtá válik az országban. Vallási vezetők kedvelt találkozóhelye az egész Árpád korban és számos „remete-celeb” otthona is volt egyben. 1023-ban például az itteni remeteségbe érkezik az akkor 43 éves, Velencéből származó egyházi méltóság, Gellért, akit később a vértanúhalált halt Szent Gellértként említenek a történelemkönyvek. Hét évet élt helyi remeteségben, állítólag Günther korábbi lakjától mindössze egy kis sétára a mai Szentkúton, Bakonybél csinos kirándulóhelyén, a monostortól nem messze.
Szentkút a híres Kárpát-medencei Mária kegyhelyeket összekötő zarándokút, a “Mária út” fontos állomása is.
Gellért feladva korábbi sikeres egyházi karrierjét, Jeruzsálembe tartó útján ismerkedett meg egy pannonhalmi apáttal, aki összeismertette a magyar István királlyal Székesfehérváron. Továbbutazása támogatása helyett azonban a király Imre fia taníttatását bízta a jó családból származó, művelt Gellértre, aki e nemes célért feladta a szentföldi élet utáni ábrándjait. Az írás-olvasás és a korabeli műveltség közvetítése mellett a királyi erények ismertetése lehetett a feladata.
Amikor aztán Imre elérte a 16. életévét, 1023-ban Gellért a világtól való teljes elvonulást választotta a „béli” hegyekben és Güntherhez hasonlóan saját kezűleg építette meg erre alkalmas kunyhóját. Az elmélkedéssel, böjtöléssel, imádkozással és műveinek fogalmazásával eltelt évek után 1030-ban távozik István király felkérésére, aki Csanádi (ma Szegedi-Csanádi) püspöknek nevezi ki, és nem tér többé vissza Bakonybélbe.
A Borostyánkő feletti dombon indul az 1855-ben épült, 14 stációs Kálvária. Valahol az e mögötti dombon állt Gellért lakja
Borostyánkút, Hármaskút, Szentkút – mind ugyanaz
Egy 14. századi oklevél úgy említi a bakonybéli apátságot, mint „abbatia trium fontium de Beél”, avagy a béli három forrás apátsága. Innen is tudhatjuk, hogy a Szentkúton található kis tó valójában három forrás összeköttetéséből jött létre. A 17. században előszeretettel hívták Borostyán kútnak a helyet Günther szóhasználatával, aztán egy 1857-es Családi Lapok nevű újság útleírásában már „Hármaskút” néven tesznek róla említést.
Ma egyszerűen Szentkút néven ismeretes ez a bájos hely, ahol a tóvá duzzasztott Gellért, Günther és Mór névre keresztelt forrásokat parkosított terület veszi körül, árnyékot adó lombos fákkal, díszfű félékkel díszítve. (És van rendes parkoló!) A tó fókuszpontjában Gellért püspök szobra látható egy szarvasborjúval, amelyet egy zirci szobrászművész, Opra Szabó István készített a környék helyreállítása idején, a ’90-es években.
A mögötte álló kápolnát 1824-ben emelték a nagyjából ezer éves, középkori kápolna alapjaira. 19. század végén építették át angol romantikus stílusúvá, amely a kor divatjához és a közeli bakonybéli monostor virágkorát élő angol kertjéhez is jobban illeszkedett.
A tó, a Gellért-szobor és háttérben a kápolna
Az angol kert
A negyedórás sétára található monostor angol kertje Guzmics Izidor főapát kezdeményezésére jött létre, aki a helyi szellemi és kulturális élet mozgatórugójává vált már megérkezésétől, 1832-től. Kazinczy jó barátja hozta létre Bakonybélben a Tanári Főiskolát, ahol a bencések komoly tanító funkciót láttak el és tárolták, vezették a főiskola természeti (pl botanikai, állati, ásványi) gyűjteményét, a könyvtárosok kezdeti munkáját átvéve.
Séta az angol kertben
A tudományos gyűjtemény szerzetesi őrzői közül kiemelkedő alak Szeder Fábián, aki Guzmics Izidorral közösen tervezte meg a monostor angol parkját, amely ma is őrzi eredeti tájképi kert jellegét és benne teljesen eredeti, 19. századi elrendezését, növényállományát, amellyel különleges helyet foglal el a magyarországi történeti kertek sorában. Különleges értéke nem fajtagazdagságában, hanem történeti jellegében keresendő. Ma is ugyanott kanyarognak az utak és nőnek a fák, mint közel kétszáz éve és éppen úgy a szerzetesi közösség tartja fent, ahogy mindig is.
Meglátogatni határozottan ajánlott minden gardenistának, télen-nyáron szép látnivaló, sok táblával, ami a helytörténeti és botanikai tudnivalókat ismerteti.
Praktikus:
A szentkúti kirándulóhely teljesen ingyenesen látogatható egész évben.
A monostor és vele a falu 2018-ban ünnepli alapításának 1000. évfordulóját. A millenniumi felújítások és ünnepi rend miatt ebben az évben kizárólag előre bejelentett, csoportos látogatókat fogadnak a monostori kertben, idegenvezetővel.
(Források: helyi információs táblák, wikipedia, Rieth József: Elmaradt utak albuma, bakonybel.hu, bakonybel-monostor.hu, fotók: a szerző képei)
