Mindenki kis kedvence, a sün
A keleti sün – vagy csak simán sün – az emlősök osztályába tartozó hazánkban honos és gyakori faj. Éjszakai állat. Tüskés hátú barátunk igen nagy segítőnk a kertben, hiszen nem igazán válogatós: fogyaszt csigáktól kezdve gilisztákon át rovarokat, kisebb állatokat, de még gyümölcsöket is. Mivel mindenki ismeri a süniket, morfológiai jellemzésüktől most eltekintek. Inkább írok, hogyan csalogassuk be és tartsuk a kertünkben őket.
A legfőbb feltétel a megfelelő búvóhely számukra. Mint korábbi cikkünkben írtuk – akkor a pókok esetében, de most ide is passzol -, ha természetes(ebb) kerted van, biztosan van valamely nyugis sarokban egy kis eldugott hely, amely kiváló rejtekhelyként funkcionálhat számukra. Sőt, kell is, hogy legyen ilyened. (Maximalisták, ti hátrányból indultok.) Hiszen minek költenél mindenféle rovarirtó szerre, és permeteznéd végig az összes leendő élelmiszered, ha az állatvilág amúgy is megoldja a te problémád? Ha sünbarát kertet szeretnél, ajánlom ezt a cikket.
Hasznos állatok a kertben című cikksorozatunk korábbi részeiben rovarokról, ízeltlábúakról írtunk, ebben pedig kistermetű emlősökről lesz szó: a sünről, a vakondról és a denevérről. Utóbbi ugyan repül, de nem madár.
Közönséges vakond
kép forrása: pixabay
A közönséges vakond (Talpa europaea) Európán kívül Ázsián keresztül, egészen Japánig elterjedt emlősfaj.
Tájépítész macskák
Két drága, néhány napos korukban árván maradt macskám – Moha és Páfrány – igen gondos nevelést kaptak, jobb híján tőlem. Látszik is rajtuk rendesen. Mikor vakond túrja fel a kertet, és az eszeveszett túrásban a popsija a földfelszín fölé emelkedik, a két mamlasz macska meghökkenve nézi, hogy mi lehet ez, és mi történik. Édesapa a haját tépi, hogy nem macskák ezek, édesanya szerint pedig díszmacskák. Én pedig pontosítok: jól nevelt tájépítész macskák, akik tudják, hogy a vakond védett állat és nem szabad bántani. Bár valóban be kell látnom, hogy sohasem fognak egeret fogni…
A vakond 1901 óta védett állat, eszmei értéke 25 000 Ft. Szóval ne üsd agyon lapáttal! Már csak azért se, mert éppen neked segít: kutat-fitet a kerti kártevők után. Talajlakó bogarakkal, cserebogarakkal, ganajtúró bogarakkal, lótetvekkel és csigákkal, gilisztákkal táplálkozik. Csak ott jelennek meg, ahol bőséges a táplálékmennyiség, ugyanis hatalmas táplálékigényű állatokról van szó, saját testsúlyának másfélszeresét eszi meg naponta. Nem semmi.
Tudtad-e?
Nem kell neki látnia vagy érintenie a táplálékát, szaglása képessé teszi annak felfedezését ezek nélkül is. A vakond hegyes, mozgékony orra egyben tapogató eszköz is, rendkívül szövevényes járataiban szaglása vezeti a táplálék eredményes megtalálására. Hallása szintén kitűnő.
Túrásai miatt kevésbé kedvelt állat, hiszen ásása következtében a növények gyökerei kilazulhatnak, kiszáradhatnak. Amíg csak egy-egy paradicsompalánta bánja és a gyepedben fel-felbukkanó dombocskák jelzik jelenlétét, addig ne idegeskedj! De ezeken felül sem szabad megölni! Vakond ellen vannak már megoldások, például elektromos vakondriasztó, vakondháló, stb.
Közönséges denevér (Myotis myotis)
Magyarországon gyakori faj, szintén az emlősök osztályába, a denevérek rendjébe tartozik. Többféle denevér létezik: vannak kis denevérek és nagy denevérek. A közönséges denevér a kis denevérek csapatát (alrendjét) erősíti, azon belül is a simaorrú denevérek családjába tartozik.
Az emlősök közül csak a denevérek képesek aktív repülésre, de mindez különbözik a madarakétól.
Tudtad-e?
A közönséges denevér kb. 8 cm nagyságú, farokhossza 5-6 cm, szárnyfesztávolsága 35-43 cm, testtömege pedig csupán 27-40 gramm. A denevér testét szürkés bunda fedi. A meglehetősen nagy felületű szárny erőteljes repülést biztosít, a repülőhártya feszesen tartásában a lábnak van nagy szerepe. Farka hosszú, és ez a hártya köti össze a lábbal.
Mindenki által ismert tény, hogy a denevér éjjel aktív állatfaj. Társas élőlény, előszeretettel él ritkás erdőkben, régi épületek padlásain, üreges fák belsejében, barlangokban.
Rovarokkal táplálkozik, nem pedig emberekkel, úgyhogy ne kapj idegbajt, ha meglátsz egy denevért. Sokan reszketnek tőle, pedig nincs okuk rá. Egyik kedvenc elesége a szúnyog, úgyhogy inkább hálásak legyünk neki.
Itt a környéken – ahol élek – is vannak denevérek, hosszú is a hajam, kint is ücsörgök a teraszon, mikor előjönnek, és még egyszer sem kötöttek ki a hajkoronámban. Jobb dolguk is van annál, mintsem a te hajadba kapaszkodjanak. Abszolút ártalmatlan lények. Ha esetleg pedig betéved egy a lakásba, olvasd el ezt és ezt a cikket!
Tudtad-e?
“A hazai denevér állomány az utóbbi negyven-ötven évben közel egytizedére esett vissza, elsősorban az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váló barlangászat és barlangturizmus okozta zavarások miatt. Értelemszerűen a jelenség leginkább a barlanglakó fajokat érinti, amelyek téli és nyári szálláshelye egyaránt barlangban van, vagy amelyek a nyarat épületekben töltik, de télen barlangokba húzódnak vissza (pl. a patkósdenevér, a közönséges, hegyesorrú és hosszúszárnyú denevér).”
Hasznos állatok című cikksorozatunk következő részeiben foglalkozunk majd madarakkal is, tartsatok velünk!
kiemelt kép forrása: pixabay
