Kert gyep nélkül

Nem csak az a kérdés, hogy mi legyen tuja helyett.

Idén jó sokat írtunk a gyepről, hogy mennyi probléma van vele. Vegyük gyorsan sorra. Zajszennyezés, vízpazarlás, energiazabálás (áram, benzin). Az elromlott fűnyírók újabb elektronikai hulladékot jelentenek. Tehát gyepünk jócskán megnöveli ökológiai lábnyomunkat. Német tudósok szerint a fű szenved, miközben nyírjuk. De nem csak a fű szenved, hanem a szomszéd is.  Szóval csomó konfliktus forrása. A mi időnket, pénzünket és energiánkat is csak zabálja. Egy mai átlagos kertben pont a fű látja el tulajdonosát legtöbb munkával: füvesítés, talajlazítás, gyomlálás, öntözés stb..

Neked is van monokultúrás túltenyésztett fűfarmod?

Megtudhattuk azt is, hogy a gyep nem más, mint egy monokultúrás túltenyésztett fűfarm. A monokultúra (nagy területen ugyanaz a faj él) rossz, mert a növényeket gyengévé, sebezhetővé, vegyszerfüggővé teszi. Esetünkben úgy, hogy gyeppel beültetett területünk idejekorán kimerül, ezért műtrágyát kell használnunk. Továbbá neki „köszönhetően” kertünk biodiverzitása (sokfélesége) jócskán lecsökken.

Pedig kertünk annál egészségesebb lenne, minél fajgazdagabb. Pont akkor lenne kevesebb problémánk a kártevőkkel, betegségekkel, ha kertünk több lábon állna, változatos lenne, de hatalmas gyepfelületeink miatt ez nem lehetséges. Ha pázsit helyett sokkal több fa, cserje, évelő, egynyári, dísz- és haszonnövény borítaná területünket, egy erős egészséges ellenálló kerttel rendelkeznénk.

Akkor miért is ragaszkodunk az öntözött rövidre nyírt díszgyephez?

Szerintem három érv miatt. Egyik, hogy divat és a divatot illik követni, különben kilógunk a sorból. Talán nem is tudjuk, hogyan lehetne másként csinálni, hiszen mindenki így csinálja. Másik, hogy szép, és mai világunkban túlságosan fontos, hogy kifelé szépet mutassunk, kevés praktikum, fő az esztétikum.  Változtassunk ezen, a szépség nem minden. Miért áldozzuk fel a szépségért kertünk, Földünk egészségét, és ezzel együtt a miénket is? Harmadik, hogy jó időnként lefeküdni a fűbe, de valljuk be ehhez elég kevesebb gyepfelület.

Szüntessük meg nagy gyepfelületeinket

Nem azt mondom, hogy egyáltalán ne legyen, de minimalizáljuk és változtassunk a kéthetente katonás rövidre nyírt gyep mániánkon, már ha van ilyen. Mi legyen helyette?

1. Legyen természetközeli kertünk, vagy legalább kertrészletünk, ahol sokat lazulunk fűnyírás terén. Továbbá engedjük be gyepünkbe a vadnövényeket, ne gyomláljuk ki őket, hagyjuk élni azt ami betelepedik. Lássuk szépnek a pitypangot, százszorszépet, hereféléket, útifüvet, katángot, mohát stb.. Hiszen ők csak növelik kertünk sokféleségét, egészségét. Sőt, a mi egészségünknek is jót tesznek, ha tudjuk, hogy nem egy növény ezek közül ehető, sőt gyógynövény.
   

   Legyen kertünk kissé elvadult. Ez jót fog tenni a növény- és állatvilágnak és nekünk is. Fotó forrása: PxHere

2. Legyen sokkal több fa, alattuk pedig árnyékot és félárnyékot kedvelő évelők, talajtakaró növények (pl.: árnyékliliom, nefelejcs, páfrány, hunyor, gólyaorr, meténg, harangvirág, harangláb stb.) melyek gyorsan terjeszkednek, pár év alatt teljesen befedik a talajt és ezután már gyomlálni sem kell közöttük.
   

   Fák alatt csodálatos kiültetés. Fotó forrása: Pixabay

3. Gyep helyett legyen sokkal több cserje. Akár egész nagy cserjefoltokban gondolkozzunk. Sok előnye mellett a cserjefoltok még tagolják is kertünket. Rengeteg cserje közül választhatunk: virágos, örökzöld, tarka levelű, sarjakkal terjedő stb.. Ne felejtsük el a hasznos ribizlit, egres, málnát sem.
   

   Egy “kisebb” cserjefolt hortenziából. Fotó forrása: PxHere

4. Legyen több évelő ágyásunk, de kevés gondozást igénylő évelőkből.
5. Legyen több egynyári ágyásunk, önmagukat elvető egynyáriakból, hogy ne kelljen az ültetéssel minden évben bajlódni. Pl.: körömvirág, büdöske, sarkantyúka, borzaskata, kerti verbéna, kerti pillangóvirág, kaliforniai kakukkmák, búzavirág stb..
   

   Kissé elvadult, természetközeli ágyás, mellyel semmi gond egész évben. Lila virágú évelő veronika, terjedő tövű évelő ligetszépe (sárga), önmagát elvető egynyári mákvirág. Háttérben gyöngyvessző cserje.

6. Haszonállatot újra a kertekbe: csirke, kacsa, futókacsa, fürj, galamb, húsgalamb, gyöngytyúk, liba. Ketrecbe helyezve nyírják, trágyázzák helyettünk a füvet. Tojást, húst adnak. Hát nem környezetbarátabb, mint a fűnyíró? Nyulat is tarthatunk, de ő nem olyan jó fűnyíró.
   

   Permakultúrás tyúktraktor. Időnként csak odébb kell helyezni. Tojnak, biohúst adnak. Fotó forrása: Pxhere

7. Kavics, de nem akárhogy. Az intenzíven használt területeken kár is gyeppel küszködnünk. Ide jó lesz a kavics is, bár nem növeli kertünk biológiai változatosságát, de legalább nem zúgatunk fűnyírót. Építhetünk még kavicskertet, kiszáradt patakmedret, esőkertet sok-sok szép növénnyel. Mindegyikről írtunk már itt a Gardenistán, ne feledkezzünk el róluk.
   

   Kisebb területen kavicsot és köveket is bátran használhatunk. Fotó forrása: PxHere

   

   Patakmeder imitáció növényekkel körbeültetve. Fotó forrása: PublicDomainPictures.net

8. Vadvirágos rét, melyet évente csak kétszer kell vágni, az év többi részén elegendő csak egy ösvényt kaszálni bele. A vadvirágos rét nagyon sokféle növényt társít, emiatt ellenállóbb.
   

   Vadvirágos rét gyep helyett a kevésbé intenzíven használt területre. Fotó forrása: Pixabay

9. Végül bátran kombináljuk a fent leírtakat. Legyen egy szép kis erdős részünk talajtakarókkal. Természetközeli kertrészletünk, ahol csak kézi kaszálunk évente kétszer, háromszor. Kombináljuk a kavicsot egynyáriakkal, évelőkkel stb..

Végül, ha jól terveztünk és kiviteleztünk marad egy egész kicsike gyepfelületünk, amiért már nem is érdemes fűnyírót vennünk, zúgatnunk. Inkább szereznünk be sarlót és kaszát, bizony ma is kapható bármelyik kertészeti boltban, használjuk őket ezután gyakrabban. Magasabb fű vágásához mindegyik tökéletes, és ezután úgyis hagyjuk magasabbra nőni füvünket, igaz? Sarló helyett speciális kialakítású kiskasza is kapható, mellyel görnyedés nélkül dolgozhatunk.

A mi kertünk 2000 m2 nagyságú és minden megtalálható benne a fent leírtakból: erdőkert sok-sok fával és árnyéktűrő évelőkkel, a napos részeken hatalmas haszon-, évelő- és egynyáriágyások díszítenek, van kavicskert is, tyúkudvar stb.. Gyep összesen 50-60 m2-en található, melyet időnként sarlózok. A természetközeli kertrészlet pár 100 m2 nagyságú, itt igazán csak kaszálok (annak ellenére, hogy nőből vagyok), de nem damilos fűkaszával, hanem kézi kaszával, hiszen valóban csendesebb és gyorsabb. Egy kis testmozgás pedig csak előnyünkre válik.

Címkék: